1135 Budapest, Szabolcs utca 33.

Tel.: (1) 8869-300, E-mail: ogyei@ogyei.gov.hu

1372 Postafiók 450.

ENGLISH

Mellékhatás bejelentő
NOR keresőfelület Minőségi kifogás
magisztrális gyógyszerek

A Fővárosi Törvényszék 106.K.701.435/2022/11. számú ügyben hozott ítélete

a) a közzététel napja

2023. február 7.

b) az eljáró bíróság megnevezése

Fővárosi Törvényszék

c) az ügy száma és tárgya

106.K.701.435/2022/11.; közegészségügyi ügyben hozott OGYÉI/4828-1/2022. számú határozat jogszerűségének vizsgálata

d) a peres felek

Replant 4 Care Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (felperes)

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (alperes)

e) az ítélet

„A Fővárosi Törvényszék az alperes 2022. február 9. napján kelt, OGYÉI/4828-1/2022. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

A felek a költségeiket maguk viselik.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára – az adóhatóság külön felhívására – 15.000 (tizenötezer) forint kereseti részilletéket, a fennmaradó 15.000 (tizenötezer) forint részilleték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.”

f) az ítélet rövid indokolása

A bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta.

A bíróság a perben vizsgálta a brosúrák információtartalmával, pontosságával, a használati útmutatóval való összhangjával kapcsolatban megállapított, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 11/B. § (2) bekezdésébe, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban 3/2009. EüM rend.) 6. § (2) bekezdésébe ütköző jogsértések megalapozottságát, amelyek kapcsán részben a felperes, részben az alperes érvelését találta helytállónak.

A brosúrák vizsgálatát követően a bíróság a szakmai rendezvényeken biztosított vendéglátással kapcsolatos kereseti elemet vizsgálta. E körben azt kellett eldöntenie, hogy helyesen értelmezte és alkalmazta-e az alperes a Gyftv. 14. § (2) bekezdését akként, hogy egyrészről a vendéglátás összegébe a szervízdíj is beleértendő, másrészt pedig a számításnál csak a meghívott vendégeket lehet figyelembe venni. A bíróság a jogszabály szövegének nyelvtani értelmezése alapján egyértelműen osztotta az alperes álláspontját a tekintetben, hogy az „ismertető személy által biztosított” vendéglátás összegébe csak a meghívott vendégek részére biztosított vendéglátás értendő bele, a saját maga részére nyújtott ellátás nem. Az alperes tehát jogszerűen vette számításba kizárólag a meghívott vendégeket az egy főre jutó vendéglátás összegének kiszámításakor. A bíróság minden jogszabályi alapot nélkülözőnek találta továbbá azt a felperesi állítást, mely szerint a felszámított szervízdíj a vendéglátás összegébe nem értendő bele. Ezzel szemben a vendéglátás összegébe a szolgáltatást nyújtó által kiszámlázott teljes összeg, így annak áfa tartalma, valamint a felszámított szervízdíj is beleértendő, függetlenül attól, hogy az nem konkrét étel-, és italfogyasztást takar. Mivel a szervízdíj a vendéglátás szolgáltatáshoz kapcsolódóan kerül felszámításra, annak részeként figyelembe veendő. Mindezek alapján a felperes keresete e körben alaptalannak bizonyult

A bíróságnak az ítéletben a kiszabott bírság jogszerűségéről is állást kellett foglalnia. A felperes részben arra hivatkozással állította a bírság jogszabálysértő voltát, hogy az alapjául szolgáló jogsértéseket nem, illetve csak részben követte el. Az egyes megállapítások jogszerűségéről a bíróság az ítélet meghatározott bekezdéseiben döntött. A bírságnak mindazon része, amely a jogszerűtlen megállapításokhoz kapcsolódóan került kiszabásra, értelemszerűen jogszabálysértő. Ugyanakkor ennek elkülönítése az alperesi határozat alapján nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a bírság egy összegben, és nem az egyes feltárt jogsértésekhez igazodóan, tételenként került kiszabásra.

A bíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy mulasztást követett-e el az alperes azzal, hogy a bírság kiszabása során nem vette figyelembe enyhítő körülményként a felperes együttműködő magatartását. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján közigazgatási bírság kiszabása esetén a hatóság - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott további szempontok mellett - az eset összes lényeges körülményét, különösen az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről: f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.

A fenti jogszabályi rendelkezés alapján az alperesnek mindig az eset összes lényeges körülményét kell figyelembe vennie a bírság kiszabása során. A 10. § (1) bekezdésében felsorolt körülmények nem valamennyi esetben lényegesek, az alperesnek minden esetben egyedileg kell mérlegelnie, hogy adott ügyben melyek azok a körülmények, amelyek lényegesnek minősülnek. Az f) pont szerinti együttműködő magatartás sem minden egyes esetben lényeges körülmény, csak akkor, ha adott ügyben a jogsértést elkövető együttműködő magatartása az általában elvárt, kötelező szintet meghaladja. Tekintettel arra, hogy erre utaló körülmény a jelen ügyben nem merült fel, az alperes nem követett el jogszabálysértést azzal, hogy az együttműködő magatartást enyhítő körülményként nem vette figyelembe.

A fentiek alapján a bíróság az alperes határozatát részben jogszabálysértőnek találta. Nem kerülhetett sor ugyanakkor a határozat megváltoztatására, tekintettel arra, hogy a bírság valamennyi jogsértés kapcsán egy összegben került megállapításra. A bíróság ezért a felperes keresetének a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján részben helyt adva, a határozatot a Kp. 92. § (1) bekezdés d) pontja alapján megsemmisítette és az alperest a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontja alapján új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban az alperesnek a bíróság által jogszerűnek talált megállapításokhoz kapcsolódó lényeges körülmények mérlegelésével kell meghatároznia a pénzbírság összegét.


Frissítve: 2023.02.07 09:09