Európai uniós jó gyakorlat lett a magyar népegészségügyi termékadó
A 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (NETA) hosszú távú célja az egészséges táplálkozás előmozdítása és egészségügyi szolgáltatások, népegészségügyi programok finanszírozásának javítása. A magyar szabályozás több termékkategóriára terjed ki, mint más országok hasonló kezdeményezései, ezért a világon egyedülálló. A magyar állam törekvéseit nemzetközi szinten is elismerik: az adó bevezetése bekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába.
A NETA bevezetése
A 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról megalkotása a kormányzat komplex népegészségügyi intézkedéscsomagjának részét képezte. A 2011 szeptemberében bevezetett adó a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását tűzte ki elsődleges célul. Az adó hatálya alá eső élelmiszerek azok az előrecsomagolt, egészségügyi kockázatot hordozó, magas cukor-, sótartalmú és egyes koffeintartalmú termékek, amelyek nem alapvető élelmiszerek (üdítőitalok, energiaitalok, cukrozott készítmények, sós snackek, ízesített sörök és egyéb alkoholos italok).
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) jogelődje, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) részt vett a törvény előkészítésében, majd módosításában, az adóztatott élelmiszerkategóriákra tett javaslatokkal. A NETA nem jöhetett volna létre az intézet akkori, több száz élelmiszert magába foglaló (elsősorban só-, cukortartalmat és koffeinszármazékokat vizsgáló) mérései nélkül, melyek megalapozták az adózás tápanyag-határértékeire tett javaslatokat.
A NETA hatása
2011-ben az intézet vezette a WHO által támogatott első hatásvizsgálatot, és 2014-ben közreműködő partnerként részt vett a második hatásvizsgálatban is.
Az eddigi hatásvizsgálatok szerint a tervezett adóbevétel megvalósult, az adózott termékek fogyasztása hosszú távon csökkent, a helyettesítő terméket választók több mint kétharmada pedig egészségesebb alternatívát választott.
Nemzetközi elismerés
A magyarországi tapasztalatok nemzetközi érdeklődésre tartanak számot, mert - bár az adózásnak ez a formája egyre elterjedtebb a világon (lásd cukoradók) - a NETA komplexen, több élelmiszerkategóriára terjeszti ki az adózási kötelezettséget, mint más országok hasonló szabályozásai.
2018 szeptemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma a népegészségügyi termékadót, mint jó gyakorlatot elbírálásra benyújtotta az Európai Bizottságnak. A bírálat egy előre kidolgozott szempontrendszer szerint történt, és az adó bevezetése bekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába, amely a Jó Gyakorlat Portálon (Best Practice Portal) bárki számára elérhető. 2019. június 19-én a Bizottság elismerő oklevelet adott át a Magyarországot képviselő OGYÉI munkatársainak, akik június 20-án, Brüsszelben egy workshop keretében részletesen bemutatták a NETA-t a tagállami képviselők számára.
Az Európai Bizottság elismerésében az OGYÉI osztozik az EMMI Egészségügyi Államtitkárságával, Dr. Biró Krisztina főosztályvezetővel és az OÉTI korábbi főigazgatójával, Dr. Martos Évával.