OGYÉI/73/2021 – Mylan EPD Korlátolt Felelősségű Társaság

Megjelent: 2021.03.01 14:44, Utolsó módosítás: 2021.03.01 14:53

a) a közzététel napja

2021. március 2.

b) az eljáró hatóság megnevezése

OGYÉI

c) az ügy száma és tárgya

OGYÉI/73/2021; ismertetési tevékenység ellenőrzése

d) a jogsértő neve

Mylan EPD Korlátolt Felelősségű Társaság

e) a megállapított tényállás összefoglaló ismertetése

I. Egészségügyi szakemberek részére készített ismertető anyagokkal, brosúrákkal kapcsolatos megállapítások

A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az eljárás során vizsgálta a brosúrák, szakmai ismertető anyagok tartalmát.

A hatályos szabályozás értelmében, az ismertetés keretében a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre vonatkozó információkat és dokumentumokat az ismertető személynek olyan részletességben kell bemutatnia, illetve átadnia, hogy azok alapján a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult véleményt alkothasson az ismertetett termék alkalmazásáról. Az ismertetés során a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosultnak átadott, bemutatott minden információnak, illetve írásos dokumentációnak pontosnak, tárgyilagosnak, igazolhatónak és naprakésznek kell lennie, és összhangban kell állnia a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott kísérőiratokkal.

Az Ügyfél ismertető anyagainak az értékelése során a Hatóság az alábbi jogszabálysértési fokozatokat tartotta irányadónak, és ez alapján kategorizálta a brosúrákban talált hibákat, kifejezetten a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, valamint a betegellátási érdekre tekintettel, és amely rendszerben a legkisebb súlyú jogszabálysértésnek a 1. pontban jelölt eseteket tekintette az OGYÉI:

1. Hiányzik vagy pontatlan a dokumentum lezárásának vagy utolsó aktualizálásának időpontja.

2. Egészségbiztosítási támogatással rendelkező készítmények esetén az árinformációk hiányoznak.

3. A tudományos forrásból származó idézetet, táblázatot és más szemléltető anyag pontos forrását és/vagy a nyilvánosságra hozatalának időpontját vagy a fokozott felügyelet alatt álló gyógyszert jelölő szimbólumot és/vagy a figyelmeztető szöveget nem tüntették fel.

4. Az írásos dokumentáció nem pontos, nem igazolható vagy nem naprakész. Más tudományos forrásból származó idézetet, táblázatot és más szemléltető anyagot nem az eredetihez hű formában mutatták be.

5. A 4. pontban felsorolt hibák oly mértékűek, hogy a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultat súlyosan megtévesztik a gyógyszertől elvárható hatások tekintetében.

A hatósági eljárás során az OGYÉI négy brosúra esetében azonosított súlyos vagy közepesen súlyos szabálytalanságot, mivel azok pontatlan és/vagy szakirodalommal nem igazolt, valamint a jóváhagyott alkalmazási előírásban foglaltakkal összhangban nem álló állításokat tartalmaztak. E promóciós anyagok egészégügyi szakemberek részére történő átadásával az Ügyfél megsértette a Gyftv. 11/B § (2) bekezdésében, valamint a 3/2009. EüM rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket. A Hatóság – a bírság kiszabása körében – ugyanakkor enyhítő körülménynek értékelte, hogy a négyből két esetben, a promóciós anyagok 2019-ben történt felülvizsgálatát követően, az érintett brosúrákból kikerültek a problémás állítások.

II. Gyógyszerek rendelésére jogosult egészségügyi szakemberek részére tiltott pénzbeli juttatás adása ún. „role play” szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéses jogviszony által

Az eljárás során az OGYÉI vizsgálta az Ügyfél egészségügyi szakemberekkel kötött szerződéseit, a szerződések teljesítése alapján kiállított teljesítésigazolásokban foglaltakat, valamint a szerződés teljesítésével összefüggésben létrejött dokumentációt, produktumokat, figyelemmel azok Ügyfél által történő későbbi felhasználására, illetve a felhasználás módjára, a Gyftv. 3. § 10. pontjában és a 12. § (1) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglalt szabályrendszernek való megfelelés szempontjából.

A szerződéses állomány ellenőrzésekor az Ügyfél három olyan szerződést azonosított, amelyben egészségügyi szakemberek szolgáltatási szerződés keretében, „role play” elnevezésű szolgáltatás nyújtására vállalkoztak az Ügyfél javára. E szolgáltatás tartalmával kapcsolatban az Ügyfél előadta, hogy a megjelölt egészségügyi szakemberekkel pusztán szituációs gyakorlatok tartására szerződtek, amelynek keretében a felkért orvosok visszajelzéseket adtak az Ügyfél orvoslátogatójának, szimulált orvoslátogatásával kapcsolatban, ahol a felkért szakemberek saját magukat alakítva, az orvos szerepét játszották el.

A Hatóság álláspontja szerint az ismertetési tevékenységet folytató vállalkozás szakmai tartalmú szolgáltatás nyújtására (szaktanácsadás, előadás tartása, kutatás, stb.) egészségügyi szakemberrel szerződhet, de csak akkor és oly módon, ha a szolgáltatás tárgya az egészségügyi szakember gyógyszercégtől független szakmai tevékenységével szorosan összefügg, nem szolgálja az ismertetési tevékenységet folytató személy kereskedelmi gyakorlatát, továbbá a szolgáltatás ellenértéke – az elvégzett munka mértéke és minősége tekintetében – reális, tehát nem ösztönzi a szakembert adott gyógyszer ajánlására, felírására, eladásának előmozdítására. Ellenkező esetben felmerülhet a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme.

A Gyftv. 14. § (1) bekezdése azt az általános tilalmat fogalmazza meg, amely szerint az ismertetési tevékenységet folytató a gyógyszer rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándékot, anyagi előnyt vagy más természetbeni juttatást nem adhat, de még csak fel sem ajánlhat. Ennek oka az, hogy az orvost a gyógyszer betegnek való rendelése során külső, szubjektív tényező ne befolyásolhassa, így az orvos a döntését kizárólag szakmai alapon, objektív értékítélet mentén hozhassa meg. Ez alól az alapvető tilalom alól a jogalkotó egy kivételt enged meg, amely kivétel alkalmazhatóságához kettő konjunktív feltétel együttes teljesülése szükséges: egyrészt nem haladhatja meg a Gyftv. 3. § 8. pontjában meghatározott csekély értéket, másodszor össze kell függenie a gyógyszer rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel (mindemellett éves szinten nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60 %-át). Ugyanakkor a Gyftv. 14. § (1) bekezdésének utolsó fordulata egyértelműen megtiltja az ismertetési tevékenységet folytató által – kereskedelmi gyakorlata körében – adott bármilyen pénzbeli juttatást vagy előnyt.

A Hatóság a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, mint az ismertetési tevékenységet folytató és az egészségügyi szakember közötti valamennyi jogviszony tekintetében irányadó, a Gyftv. és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv által meghatározott célkitűzéseket kifejezésre juttató, általános zsinórmértékként tekint. Nyilvánvaló a jogalkotói szándék, amely szerint a gyógyszer rendelésére jogosult szakember ne kerülhessen olyan jogviszonyba az ismertetési tevékenységet folytatóval, hogy az a szakmai meggyőződésének hajlítását, véleményének promóciós aspektusokból történő megváltoztatását eredményezhesse. A Gyftv. 3. § 10. pontja, a Gyftv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Gyftv. 14. § (1) bekezdése alapján megállapítható, hogy a jogalkotó a Gyftv. céljának érvényre juttatása érdekében ki kívánta zárni annak lehetőségét, hogy az ismertetési tevékenységet folytatók promóciós gyakorlatát az egészségügyi szakemberek alakítsák.

A bizonyítási eszközök – így különösen a szerződésekhez csatolt teljesítésigazolások és az Ügyfél nyilatkozata – értékelésekor a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a fent említett szerződések tárgyát képező szolgáltatás, a szakmai szerepjáték célja az ismertetők gyakorlati kompetenciáinak fejlesztése és sikeresebb, eredményesebb kommunikációjának elősegítése, ily módon közvetve az ismertetési tevékenységet folytató vállalkozás kereskedelmi gyakorlatának előmozdítása, értékesítési pozíciójának elősegítése. A szerepjáték során az orvos nem egészségügyi szakmai tevékenységét gyakorolta, hanem szituációs gyakorlat keretében önmagát alakította, amely színjátszás – csakúgy, mint a teljesítésigazolásokban, az elvégzett tevékenységként feltüntetett kommunikációval kapcsolatos visszajelzés – nem igényel olyan szakmai többletmunkát vagy felkészülést az orvos részéről, amely indokolná a szolgáltatás ellenértékeként meghatározott díjazást.

A fentiekből következően, ha az egészségügyi szakember szakmai függetlenségének és elfogulatlanságának biztosítása végett az Ügyfél ismertetési tevékenységében nem vehet részt, tevékenységével nem járulhat hozzá az Ügyfél kereskedelmi gyakorlatának eredményesebbé tételéhez, úgy az erre irányuló, az Ügyfél és a szakorvos között létrejött, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tekintetében értékaránytalanságot mutató szerződések megvalósulása a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltak megsértését eredményezik, következésképpen az értük kapott juttatás tiltott pénzbeli juttatásnak minősül.

Mindezekre tekintettel a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél három esetben, gyógyszerek rendelésére jogosult egészségügyi szakemberrel kötött, szakmai szerepjáték elvégzésére irányuló szerződések megvalósulásával megsértette a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat.

III. Gyógyszerek rendelésére jogosult egészségügyi szakemberek részére tiltott anyagi előny juttatása szakmai előadás tartására irányuló szerződéses jogviszony által

A hatósági ellenőrzés keretében, az Ügyfél szerződéses állományának átvizsgálása során az OGYÉI olyan orvosokkal kötött szerződéseket azonosított, amelyek tárgya előadás tartása volt az Ügyfél által szervezett kerekasztalrendezvényeken. A szakmai előadások tekintetében, a bizonyítási eszközként nevesített dokumentációban fellelhető előadásanyagokra a Hatóság úgy tekintett, mint amely jelentékeny módon bizonyítja az előadások témáját, tartalmát, tényleges megvalósulását.

A Hatóság fentebb ismertetett álláspontja szerint az ismertetési tevékenységet folytató vállalkozás szakmai tartalmú szolgáltatás nyújtására (így előadás tartására is) egészségügyi szakemberrel szerződést köthet, de annak megvalósulása során a szakember szakmai függetlenségének érvényesülnie kell, és – összhangban a Gyftv. 20. § (4a) bekezdésében foglaltakkal – a ténylegesen végzett tevékenység nem valósíthat meg jogellenes kereskedelmi gyakorlatot. Ellenkező esetben felmerülhet a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme.

Mindezekre tekintettel vizsgálta a Hatóság az Ügyfél orvosokkal – szakmai előadás tartása céljából – kötött szerződéseit, amely szerződéses cél ugyan nem kifogásolható, azonban a Hatóság által megvizsgált szerződések teljesítése eredményeként létrejött prezentációk közül – együttesen értékelve a létrehozásuk alapját képező szerződéssel – egyeseket aggályosnak talált a Hatóság, mivel azok – a szakmaiságon túl – a megjelenésük, tartalmuk, illetve az általuk közvetíteni kívánt üzenet alapján az Ügyfél – Gyftv. 3. § 10. pontjában meghatározott – kereskedelmi gyakorlatát voltak hivatottak szolgálni, előmozdítani, illetőleg valamely konkrét készítményének promóciójához járultak hozzá.

A Hatóság álláspontja szerint a kifogásolt három szerződés tárgya kétséget kizáróan az Ügyfél adott készítményének az ismertetését segítő előadás tartása volt. A bemutatott prezentációkban ismertetésre kerültek az Ügyfél adott készítményének a terápiás előnyei, kifejezetten nevesítve a készítmény márkanevét is. A Hatóság joggyakorlata szerint, azon prezentációk tekintetében, amelyekben nem kizárólag említés szintjén jelenik meg egy adott készítmény neve, logója, doboza, hanem az előadás döntő része kizárólag e készítmény, illetve márkacsalád használatát, a kompetítor készítményekkel szembeni előnyeit taglalja, az adott készítmény használatára buzdít, azt javasolja, továbbá az előadás/prezentáció az adott készítmény külső megjelenésének jegyeit hordozza, az egyes diákon a készítmény neve/külső megjelenése szerepeltetésre kerül, kétséget kizáróan megállapítható azok promóciós jellege.

Az OGYÉI határozott álláspontja az, hogy az egészségügyi szakemberekkel szakmai előadások tartására kötött szerződések megvalósulásakor tartózkodni kell a céges arculatú prezentációs hátterek használatától, az előadás nem tartalmazhatja sem a gyógyszercég nevét, sem annak márkaneveit, logóját vagy arculatát. Továbbá a megtartott előadás csak az egészségügyi szakember saját szellemi terméke lehet, és nem lehet egy előre átadott diasor a prezentáció anyaga. Az előadást az egészségügyi szakembernek kell készítenie, az eredmény az ő szellemi terméke kell, hogy legyen. A megbízó cég az egészségügyi szakembert nem befolyásolhatja a szabad véleményalkotásban, ugyanakkor felelősséggel tartozik azért, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszony tartalmának megfelel, és nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak. A Gyftv. felelősségi szabályai alapján nem mentesül a felelősség alól pusztán azon körülmény okán, hogy az előadások tartalmának kialakításában nem vett részt.

A fentiekből következően, mivel a szakorvos szakmai függetlenségének és elfogulatlanságának biztosítása végett az Ügyfél marketingtevékenységében nem vehet részt, kereskedelmi gyakorlatot nem folytathat, úgy az ilyen irányú tevékenységet részben vagy egészben megvalósító, az Ügyfél és a szakorvos között létrejött, fent hivatkozott megbízási szerződések megvalósulásával az Ügyfél három alkalommal megsértette a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy a rendelésre jogosult szakember részére tiltott anyagi előnyt nyújtott olyan szerződéses jogviszony formájában, amely realizálódása során – promóciós jellegét tekintve – túlmutatott a szakterületén véleményformáló orvos független szakmai ismereteinek továbbadásán, és a Gyftv. 3. § 10. pontja szerinti kereskedelmi gyakorlatot valósított meg.

IV. Az ismertetési tevékenységet folytató által szervezett szakmai-tudományos rendezvények bejelentésének elmulasztása

A Hatóság annak megállapítása céljából, hogy az Ügyfél a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdéseiben foglalt, a rendezvények bejelentésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget tett-e, áttanulmányozta saját, a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdései szerinti, gyógyszercégek által bejelentett rendezvények közhiteles hatósági nyilvántartását, és megállapította, hogy az Ügyfél a vizsgált időszakban rendszeresen jelentett be szakmai rendezvényeket. Ugyanakkor az eljárás során az Ügyfél a – Társaság gyógyszerismertetői által, orvosok, illetve gyógyszerészek számára tartott, vendéglátással egybekötött – referálók kapcsán akként nyilatkozott, hogy a Társaság a vizsgált időszakban e rendezvényeket nem tekintette bejelentésköteles rendezvényeknek, így azokat előzetesen nem jelentette be a Hatóságnak, azonban az OGYÉI 2019. december végén közzétett, „Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet összefoglalója és álláspontja a 2019. szeptember 12-én megrendezett Ismertetésfelügyeleti Nyilvános Konzultáción érintett témakörökkel kapcsolatos ismertetési tevékenységről” című állásfoglalás-tervezetének ismeretében az Ügyfél a későbbiekben felülvizsgálta e gyakorlatát, és 2020 januárjától minden esetben előzetesen bejelenti e típusú, általa szervezett rendezvényeket is.

A Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdései egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy az ismertetési tevékenységet folytató köteles az általa, illetve az általa nyújtott támogatással szervezett szakmai rendezvényre vonatkozóan, annak kezdő időpontját megelőzően 15 nappal, a jogszabályban meghatározott adattartalommal a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelentést tenni. Az ismertetési tevékenységet folytatót terhelő, rendezvénnyel kapcsolatos bejelentési kötelezettség független az ismertetési tevékenységet folytató vállalkozás támogatásával, megbízásából, illetve érdekkörében elhangzó rendezvény témájától. A Hatóság meglátása szerint az ismertetési tevékenységet folytató vállalkozás, Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét az általa szervezett rendezvény szakmai, tudományos jellege és a résztvevő egészségügyi szakemberek köre önmagában megalapozza.

Az Ügyfél által tett, fent hivatkozott nyilatkozat tanúsága szerint az Ügyfél referálói olyan szakmai rendezvények voltak, amelyekre alkalmazni kell a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdéseiben foglaltakat, azaz e rendezvények tekintetében az ismertetési tevékenységet folytatót bejelentési kötelezettség terheli. Következésképpen az OGYÉI megállapította, hogy az Ügyfél e szakmai rendezvények bejelentésének elmulasztásával megsértette a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdéseinek rendelkezéseit.

V. Az ismertetési tevékenységet folytató által, szakmai rendezvénnyel összefüggésben nyújtott részvételtámogatások bejelentésének elmulasztása

A Hatóság annak megállapítása céljából, hogy az Ügyfél a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdéseiben foglalt, szakmai rendezvénnyel összefüggésben nyújtott támogatások bejelentésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget tett-e, áttanulmányozta saját, a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdései szerinti, gyógyszercégek által bejelentett támogatások közhiteles hatósági nyilvántartását, valamint az Ügyfél által, a Hatóság rendelkezésére bocsátott, rendezvényekkel és részvételtámogatásokkal kapcsolatos dokumentációt, amely során hiányosságokat tapasztalt. Az Ügyfél erről akként nyilatkozott, hogy a Hatóság által megjelölt részvételtámogatások – az egyébként irányadó belső vállalati szabályozások és szokásos bejelentési gyakorlat ellenére – véletlenül, adminisztratív hiba folytán nem kerültek bejelentésre. A Társaság vállalta, hogy a jövőbeni megfelelés érdekében valamennyi érintett munkavállalóját az irányadó szabályzatokkal kapcsolatban ismételten képzésben fogja részesíteni.

A fentiek értelmében az OGYÉI megállapította, hogy az Ügyfél három rendezvény esetében, öt személy vonatkozásában, szakmai rendezvényen való szakorvosi részvételt lehetővé tevő támogatást elmulasztott bejelenteni a Hatóságnak, amellyel megsértette a Gyftv. 14. § (10) bekezdésében foglaltakat.

VI. Ismertető személy tevékenysége után, az ismertetési tevékenységet folytatót terhelő befizetési kötelezettség teljesítését igazoló okmány hatóság részére történő megküldésének elmulasztása

A Hatóság az eljárás során vizsgálta, hogy az Ügyfél eleget tett-e a bejelentett ismertető személyek tevékenysége után felmerülő befizetési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló dokumentáció megküldésére vonatkozó kötelezettségének. Az OGYÉI saját, ennek kapcsán vezetett nyilvántartását áttanulmányozva megállapította, hogy az Ügyfél ilyen irányú kötelezettségének nem tett eleget a vizsgált időszakban, aminek eredményeként megsértette a 3/2009. EüM rendelet 8. § (6) bekezdésében foglaltakat. Ezt támasztotta alá az Ügyfél nyilatkozata is, amelyben az Ügyfél elismerte, hogy jóllehet a Társaság a Gyftv. 36. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségét a vizsgált időszakban minden esetben késedelem nélkül teljesítette, ugyanakkor a fizetési kötelezettség teljesítését igazoló okmányt a vizsgált időszakban – adminisztratív hiba miatt – nem küldte meg az OGYÉI részére. A Társaság ennek felfedezését követően haladéktalanul intézkedett a Társaság vonatkozó gyakorlatának javítása iránt.

f) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölése

A Gyftv. 11/B. § (2) bekezdésében, a 14. § (1), (10) és (13) bekezdéseiben, valamint a 3/2009. EüM Rendelet 6. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (6) bekezdésében foglaltak.

g) a döntés rendelkező része

HATÁROZAT

 

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 19. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI, Hatóság, gyógyszerészeti államigazgatási szerv) nevében eljárva, a Mylan EPD Korlátolt Felelősségű Társaság (1138 Budapest, Váci út 150., cg.: 01 09 562315; adószám: 12183511-2-41, a továbbiakban: Ügyfél, Társaság, Mylan EPD Kft.) gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ismertetési tevékenységének ellenőrzése iránt, OGYÉI/66268/2020. számon, 2020. november 20. napján, hivatalból indult eljárásban, a Gyftv. 19. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján

 

m e g á l l a p í t o m,

hogy az Ügyfél

pontatlan, szakirodalommal nem igazolt, valamint a jóváhagyott alkalmazási előírásban foglaltakkal összhangban nem álló állításokat tartalmazó ismertető anyagok egészégügyi szakemberek részére történő átadásával megsértette a Gyftv. 11/B. § (2) bekezdésében, valamint a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: 3/2009. EüM rendelet) 6. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket; továbbá

gyógyszerek rendelésére jogosult egészségügyi szakemberrel kötött, meghatározott szerződések megvalósulásával megsértette a Gyftv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat; továbbá

azzal, hogy elmulasztotta bejelenteni az általa szervezett szakmai rendezvényeket, megsértette a Gyftv. 14. § (10) és (13) bekezdéseiben foglaltakat; továbbá

azzal, hogy elmulasztott bejelenteni szakmai rendezvényen történő részvételhez nyújtott támogatásokat, megsértette a Gyftv. 14. § (10) bekezdésében foglaltakat; valamint

azzal, hogy Gyftv. 36. § (4) bekezdésében meghatározott, az őt, mint ismertetési tevékenységet folytatót, az általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott és nyilvántartásba vett ismertető személy tevékenysége után terhelő befizetési kötelezettségének teljesítését igazoló okmányt elmulasztotta megküldeni a Hatóság számára a vizsgált időszakban, megsértette a 3/2009. EüM rendelet 8. § (6) bekezdésekben foglaltakat, 

amelyekre tekintettel a Gyftv. 19. § (2) bekezdésének c) pontja szerint

m e g t i l t o m

a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá a Gyftv. 19. § (2) bekezdés d) pontjának db) alpontja alapján


20 000 000,-Ft - azaz húszmillió forint - összegű

p é n z b í r s á g g a l   s ú j t o m.

A bírságot a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kell megfizetni az OGYÉI Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-01040353-00000000 számú számlájára.

Az Ügyfél késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Ha az OGYÉI a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a jelen határozatban elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt, hivatalból elrendeli a végrehajtást.

Megállapítom, hogy az eljárás során eljárási költség nem merült fel.

Jelen határozat ellen a Gyftv. 19/A. §-a szerint közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, azonban a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási per indítható a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott bíróság előtt. A keresetlevelet az illetékes bíróságnak címezve, az OGYÉI-hez kell benyújtani.

Minden jog fenntartva © 2024 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
accessible